Az utóbbi 2-3 években szemtanúi lehettünk annak, hogy az AI mennyire kezd beleivódni mindennapjainkba, nem kell sok idő (talán 1 éven belül), amikor annyira szerves része lesz a hétköznapoknak, mint a mobil. Számtalan területe van már az AI-nak, de minket most a képgenerálás, és a digitális művészet egy új ágának kialakulása foglalkoztat leginkább.

Az AI képgenerálás nem csak egy újabb eszköz a művészek kezében, hanem egy teljesen új paradigma, amely alapjaiban rengeti meg elképzeléseinket a kreativitásról és az alkotás folyamatáról. Emlékszem, amikor először találkoztam egy AI által generált képpel (nagyjából másfél éve lehetett, és talán valami épületről). Lenyűgözött a már akkori részletek gazdagsága és az a tény, hogy mindezt egy algoritmus hozta létre. Azóta rengeteget fejlődött a technológia, és ma már olyan képek születnek, amelyeket nehéz megkülönböztetni az ember alkotta művektől.

Mit jelent ez a művészet jövőjére nézve?
Soraimat abszolút szubjektíven írom és foglalom össze gondolataimat.Sokan attól tartanak, hogy az AI kiszorítja az emberi kreativitást. Én inkább úgy közelíteném meg, hogy egy új, izgalmas eszközt kaptunk, amely kitágítja a lehetőségeinket. Az MI nem helyettesíti a művészt, hanem új utakat nyit meg előtte.

A művészet történetében és történelmében mindig is voltak technológiai áttörések, amelyek új stílusokat és irányzatokat hoztak létre. Az AI azonban teljesen új szintre emeli ezt a folyamatot, hiszen a gépi tanulás és neurális hálózatok segítségével a művészek olyan képeket alkothatnak, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Az MI képes arra, hogy óriási adatmennyiségeket dolgozzon fel pillanatok alatt, felismerje a különböző művészeti stílusokat, majd ezeket ötvözve valami teljesen újat hozzon létre.

Érdekes megfigyelni, hogy az AI képgenerátorok hogyan idézik meg a múlt mestereinek stílusát. Például a reneszánsz művészek, mint Leonardo da Vinci vagy Michelangelo alkotásai új életre kelnek az MI által létrehozott képeken. A szoftverek képesek megtanulni (vagy már betanították őket), hogyan ábrázolták ezek a mesterek az emberi alakot, a fényt, az árnyékot, és hogyan használták a perspektívát, a színeket, a festékek mennyiségét, bármit.

Vagy vegyük példaként a koncepciótervezést. Régen órákba telhetett, mire egy illusztrátor papírra vetette az első vázlatokat. Most másodpercek alatt generálhatunk tucatnyi változatot, amelyek inspirációként szolgálhatnak. Ez nem veszi el a munkánkat – ha jól használjuk ki a technológia adta lehetőségeket, hanem felgyorsítja a kreatív folyamatot és több időt hagy a finomhangolásra – vagy egyéb fontos teendőre.

Az AI képgenerálás demokratizálja a művészetet is. Olyanok is kifejezhetik vizuálisan gondolataikat, akiknek nincs klasszikus művészeti képzettségük, vagy csúnya szóval készségük hozzá. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség szakértelemre – a prompt írás és a képek finomhangolása új készségeket igényel. Ezt is meg kell tanulni, és megtanulható bárki számára, sokkal könnyebben és gyorsabban, mint korábban.

Izgalmas látni, ahogy az AI és az emberi kreativitás együttműködik. Vannak művészek, akik az AI által generált alapokból indulnak ki, majd saját stílusukban dolgozzák át azokat. Mások az AI-t használják arra, hogy olyan vizuális világokat hozzanak létre, amelyek korábban csak a képzeletükben léteztek, vagy éppenséggel felszínre hozzák saját magukban. Megint mások arra használják, hogy a generált képből csak 1-1 részletet kiragadva alkossanak egy új és modern alkotást.

Az AI képgenerálás hatása már most érezhető a kreatív iparágakban. A filmiparban például forradalmasítja a koncepciótervezést és a vizuális effekteket. A divatiparban új minták és kollekciók születnek AI segítségével, de akár catwalkokat is kreálhatunk kis videókkal, szövegből készíthetünk videót, vagy álló képből short videókat, adott esetben reels-ket. A játékiparban pedig karakterek és környezetek ezrei születhetnek pillanatok alatt. A tervezési (és sok esetben a kivitelezési) folyamatokat teljes mértékben kontrolálhatjuk a mesterséges intelligenciára épülő programokkal.

Persze vannak kihívások is. Az egyik legfontosabb az eredetiség és a szerzői jogok kérdése.

• Hogyan határozzuk meg egy AI által generált kép tulajdonjogát?
• Mi a helyzet, ha az AI védett művekből tanult?
• Mit csináljunk, ha az AI egy olyan embert, tárgyat ábrázol, ami a valóságban is létezik és jelen van?

Ezek olyan kérdések, amelyekre még keresnünk kell a válaszokat önmagunkban is és a jogászok segítségével egyaránt. Hol van az a bizonyos határ, amit még emberként befogadunk és bár kicsit félve, de elfogadunk?

***

Az AI képgenerálás egy izgalmas új fejezetet nyit a vizuális művészetek történetében. Rajtunk múlik, hogyan használjuk ezt az eszközt, hogy gazdagítsuk és ne szegényítsük a művészet világát.

Az AI művészet világában nem csak a vizuális alkotások terén láthatunk előrelépést, hanem az interaktív, generatív művészetben is. Gondoljunk csak azokra a digitális installációkra, ahol a látogatók valós időben hatással lehetnek a műalkotásra, amelyet az AI hoz létre.

A közeljövőben kiállítások, események, rendezvények, sőt bulik is rá fognak épülni a mesterséges intelligenciára, és a vizuális kultúra átalakul, miközben barátságban megfér elődeink alkotta manuális (értsd nem digitális) művészettel.

Neked mi a véleményed az AI-ART mozgalomról?